Almost Lovers - 13. rész

Sziasztok!!
Na, hát most elég hamar hoztam a friss magamhoz képest :D
Múltkor elfelejtettem megköszönni a sok gyönyörűséges komit, amit írtatok, szóval ezúton is köszönöm mindazoknak, akik írtak!!! (L)
Nem is nagyon húznám az időt, csak annyit, hogy visszaolvasva, hát.....:/(nem mondok semmit)
Jó olvasást!

Lilluci

U.i: ezt a számot hallgattam, miközben írtam. Katt ^^
Tettem ki egy szavazást is a jobb oldalra!!

13. rész

/Rob/

Már tényleg fúrta az oldalamat a kíváncsiság, hogy Kristennek vajon mi baja lehet. Az oké, hogy a taxiban nem hajlandó szóba állni velem, de, hogy tüntetőleg még el is fordul tőlem, mikor beszélek hozzá, s az érintéseimet is hárítja, kissé sok.
Ki is találtam valamit, amivel talán szóra bírhatom, illetve jobb kedvre deríthetem. Nem szeretném ha az egész itt tartózkodásunk alatt maga alatt lenne, és nem érezné jól magát a családommal.
Miután fizettem a sofőrnek, kiszálltunk, és szépen egymás mellett meneteltünk a ház felé.
Kutyaugatás hallatszott bentről, mikor elkezdtem a kulcsommal babrálni a zárban. Észrevettem, hogy Kristen egy pillanatra hátrahőköl.
- Ne félj, ez csak Maci – nyugtattam.
Kristen jól ismerte Macit, mert sokszor, mikor nekem épp Los Angeles-en kívül volt dolgom, rábíztam a felügyeletét. Nagyon megszerették egymást, és volt, hogy mikor hazaértem, Maci nem fogadott szót, csak és kizárólag Kristennek engedelmeskedett.
Ahogy meghallotta a kutya nevét, egy mosoly terült el az arcán. Sokkal szebb, mikor mosolyog. Felderül az egész arca, és az ember alig tudja levenni róla a tekintetét.
Valamiféle bűvkörbe kerülök akárhányszor csak nevetni látom.
Kitártam előtte az ajtót, mire Maci azonnal rávetette magát Krisre.
- Maci, nem szabad! – utasítottam rendre a kutyát. Szófogadóan leugrott róla, majd odajött hozzám és simogatásra várva, kérlelőn nézett fel rám. Leguggoltam hozzá, és megsimogattam rég nem látott házi kedvencemet. Öröme jeléül a farkát csóválta, s nyalogatni kezdte az arcomat.
Kristen felnevetett.
- Nevetsz azon, hogy tiszta kutyanyál lettem? – játszottam a sértődöttet.
- Hidd el, te is nevetnél magadon – fonta keresztbe a kezeit a melle előtt. Ezt a kijelentést nem hagyhatom megtorlatlanul.
- Csakugyan? – csibészesen felvontam a szemöldökömet, majd ördögien elmosolyodtam. Tudta mi következik.
- Meg ne próbáld! – kezdett hátrálni a nappali felé. Becsaptam magam mögött az ajtót, s lassú léptekkel közelítettem felé. Elkezdett szaladni előlem, csakhogy én előnyben voltam. Jobban ismertem a járást, mint ő.
A csípőjénél fogva húztam vissza magamhoz, ő közben rúgkapált és segítségért kiáltott.
- Túlerőben vagyok, édes – csókoltam bele a nyakába.
- Eressz! Rob, kérlek – visította nevetve.
Ledőltem vele a kanapéra, úgy, hogy én voltam alul, ő pedig háttal simult a mellkasomhoz. Kíméletlenül röhögtem rajta.
- Kösz, most én is csupa nyál lettem – törölgette a nyakát. – Mekkora szemét vagy – hajtotta le a fejét, így beszippanthattam kellemes illatát. Azonnal elbódított vele.
- Lehet, hogy az vagyok, de legalább újra nevetni látlak – mondtam, és végigsimítottam az oldalán. A teste rögtön reagált az érintésemre. Megremegett, és szaporábban kezdte venni a levegőt, csakúgy, mint jómagam. Érezhette is, mivel a mellkasom rekordgyorsasággal emelkedett, és ott lent is kezdtek szűkössé válni a dolgok.
- Fürödni támadt kedvem – szólalt meg hirtelen, amivel nagyon is meglepett.
- Nekem egészen máshoz lenne kedvem, de a kettőt egyeztethetjük – búgtam rekedtes hangon.
- Majd inkább később, most kérlek, engedj el – lombozott le teljesen.
Lemondóan sóhajtottam, aztán levettem róla a kezemet. Máris kimászott az ölelésemből és elindult az emelet felé, ahol a fürdőszoba volt.
Ki sem pakolt, körül sem nézett, csak elindult. Valami nagyon nem stimmel nála.

Felvittem a csomagjainkat a hálószobámba, bár, a most történtek után még abban is kételkedtem, hogy Kristen egyáltalán hajlandó lesz-e velem aludni. Attól nem kell tartania, hogy szexelni akarok, mivel az előbbi kis akciójával elvette a kedvemet a dologtól.
Leültem az ágyam szélére, és a kezeim közé temettem az arcomat. Balsejtelmem támadt. Mintha nem akarná, hogy közel kerüljünk egymáshoz. Se érzelmileg, se testileg. Ez lehet az egyetlen kézzelfogható megoldás. Hisz mi más lehet a háttérben? De vajon miért?
Hallottam, amint megengedi a vizet a fürdőszobában. Én azonban nem bírtam ezt a tehetetlenséget.
Halkan bekopogtam a fürdőszoba ajtaján.
- Igen? – szólt ki Kristen.
- Elviszem Macit sétálni, ha hazajöttem beszélnünk kéne – mondtam. Válasz nem érkezett, de mikor épp kilépni készültem a szobából, kattant az ajtó zárja, majd Kristen lépett ki rajta, teljesen felöltözve.
Miért zárta be az ajtót? Azt hitte rátörök és követelem, hogy szexeljünk?! Ha igen, akkor eléggé félreismert, és én is őt.
Szótlanul odasétált elém, megfogta a kezemet s visszavezetett a fürdőbe. Kellemes illat járta át a kicsiny helységet. Rózsaillatú fürdősó, és utánozhatatlan Kristen illat lengte be a teret.
A kád szinte csordultig volt vízzel, fülledt levegő terjengett.
Kristen elengedte a kezemet majd ellépett tőlem. Jól szemügyrevett, s végignyalta a száját. Fogalmam nem volt mit akar, csak álltam türelmesen, várva a folytatást.
Hirtelen indult meg felém, s lábujjhegyre állva a fülembe súgta a következőt:
- Vetkőztess le – aztán arcon puszilt.
- Tessék? – kérdeztem vissza. Szívat?
- Jól hallottad, vetkőztess le – jelentőségteljesen végighúzta a kezét a mellkasomon.
Óvatosan lehúztam a pulóvere cipzárját, de közben nem vette le róla a tekintetemet. Látni akartam, mikor állít meg. De nem tette, még azután sem, hogy háttal fordítottam magamnak, felemeltem a két kezét és lehúztam róla a pólóját. Elhajítottam a felesleges anyagokat, majd nyakától kezdve végigvezettem a kezemet a mellkasán, egészen a nadrágjáig. Ott megálltam, s szépen lassan kicipzáraztam azt, és letoltam róla. Kilépett belőle és szembefordult velem.
Lágy kezét bebocsátotta a pólóm alá és gyengéden simogatni kezdett. Elöntött a forró vágy, azt akartam, hogy mielőbb egyesüljön a testünk. De neki, meglátásom szerint teljesen más elképzelései voltak.
Levette rólam mind a kabátomat, mind a pólómat, aztán letérdelt elém, úgy szabadított meg sec perc alatt a farmeremtől. Ott álltam bokszerben, ő pedig a feketecsipkés fehérneműjében. Majd szétrobbantam ott lent.
Kristen kikapcsolta a melltartóját és azt is elhajította. Közelebb léptem hozzá, de ő megállított.
- Most fürdünk – jelentette ki, aztán kilépett a bugyijából is.
- Ugye csak ugratsz? – kérdeztem elnyúzott hangon. Megrázta a fejét, sajnos. Becsuktam a szemeimet, elszámoltam tízig, aztán követve a példáját, én is megszabadultam a bokszeremtől és beültem mellé a jó meleg fürdővízbe.
Így is majd’ elégtem, de tetőzzük még a dolgot egy forró fürdővel. Naná!
- Megmosnád a hátam? – kérdezte Kristen hátat fordítva nekem.
- Aham – válaszoltam, de majd megdöglöttem annyira kívántam. Főleg mikor hozzáértem selymes bőréhez, ami halvány fehér színben pompázott.
Minden erőmet összeszedtem, hogy ne támadjam le azonnal. Összeszorított foggal simítottam végig újra és újra a hátán, amit ő jóleső hümmögésekkel „köszönt” meg.
Megálltam egy pillanatra, de Kristen úgy döntött tovább feszíti nálam a húrt. Hátranyúlt az egyik kezemért és az alhasára vezette. Hangosan kezdtem venni a levegőt, a szívem a torkomban dobogott, teljesen izgalomba jöttem.
Másik kezemmel óhatatlanul is megmarkoltam formás mellét, mire belenyögött a csendességbe.
- Kristen… - súgtam. Az alhasán nyugvó kezem elindult lejjebb, kényeztetni akartam, ha már másra nem hajlandó a mai nap folyamán.
- Rob, most fürdünk – kuncogott fel, és mielőtt elérhettem volna a hőn áhított célt, kiszállt a kádból.
Ebben a pillanatban egy szitokáradatot zúdítottam a világra, aztán dühösen belecsaptam a vízbe. Kristen összerezzent a hang hatására, de ez nem akadályozta meg abban, hogy maga köré csavarja azt az átkozott törölközőt.
- Kimennél! – szólítottam fel ingerülten.
- Miért? – fordult felém értetlenül.
- Mert le kéne hűtenem magam, és nem akarom, hogy végignézd – magyaráztam.
Ekkor ledobta magáról a törölközőt, odajött a kád széléhez, s felém nyújtotta a kezét. Hezitáltam egy percig, de a kíváncsiságom győzedelmeskedett a haragom felett, elfogadtam.

Ott álltunk egymással szemben, rólam pedig csorgott a víz.
Kristen fura dolgot tett. Vészesen közel hajolt hozzám, azt hittem meg akar csókolni, csakhogy ehelyett a fülét a szívemre helyezte. Becsukott szemmel hallgatta a szívem ritmusát, ami jelen pillanatban dübörgött a mellkasomban.
- Imádom hallgatni a szívverésedet. Olyan megnyugtató – súgta szelíden. Meghatódtam ezen. Végigvezettem a kezemet a hátán, egészen a fenekéig.
- Azt akarom, hogy szeretkezz velem – nézett egyenesen a szemembe. Értetlenül bámultam le rá.
- De, hisz én az előbb is azt akartam – magyaráztam. Megrázta a fejét, és elmosolyodott.
- Nem! Azt akarom, hogy úgy szeress, mintha ez lenne az utolsó alkalmad rá.
- Miről beszélsz? Nem értem.
- Csak tégy a magadévá, úgy, hogy azt soha ne felejtsem el – végigsimított a homlokomon, aztán gyengéd puszit lehelt a szám szögletébe.

/Kristen/

Nem kellett, hogy értse, miért kérem ezt tőle. Én tudtam, de még nem volt itt az ideje, hogy megosszam vele. Nem, most szeretni akarom, úgy, ahogy eddig még senkit nem szerettem. Érezni akarom őt magamban, mélyen. Be akarom szippantani az illatát, hogy az örökre velem maradjon. Csak az övé akarok lenni! Kizárva a külvilágot, a zavaró tényezőket, csak mi ketten létezzünk és senki más.

Szorosan a karjaiba zárt, felemelt, úgy vitt el egészen az ágyáig. Letette rá, majd lekapcsolta a villanyt, hogy csak a hold fénye világítsa meg a szobát.
Visszatért hozzám, s végignézett rajtam. Vágytól elhomályosult tekintettel szólalt meg:
- Annyira szép vagy – nyögte, amint feltérdeltem hozzá és végighúztam a mutatóujjamat a mellkasától egészen az alhasáig. Ott elidőztem, ugyanis imádtam a kis piheszőrt, ami a köldökétől egészen le vezetett. Az egyik gyengém volt.
- Fordulj hasra – kérte. Gondolkodás nélkül teljesítettem a kérését.
Először a kezét éreztem meg a nyakamnál, ahogy lassan, kínzóan lassan simított végig rajtam, egészen a hátam közepéig. Kezét aztán a szája váltotta fel, és nyelvével járta be ugyanezt az utat. Hangosan sóhajtoztam.
Óvatosan benyúlt a hasamhoz, majd a mellkasához szorított. Éreztem, hogy hihetetlenül gyorsan veszi a levegőt. A hajamat eltűrte a baloldalra, s a nyakam jobb oldalát kezdte szívogatni. Én sem tétlenkedtem, bevezettem egyik kezemet kettőnk közé, és meg sem álltam tettre kész férfiasságáig.
Hangosan felnyögött, ahogy hozzáértem.
Látni akartam az arcát, ezért szembefordultam vele, így térdeltünk az ágyon. Egy végeláthatatlan pillanatig elvesztünk egymás tekintetében. Annyira szerettem, hogy az szinte már fájt. Nem gondoltam, hogy lesz egyszer valaki, aki ilyen nagy hatással lesz rá, mint Rob. A legkülönlegesebb ember, a legszexibb férfi, a legjobb szerető a világon. És én elmondhatom, hogy ő csak az enyém volt. Még ha kis ideig is, de így volt.
Megragadta a nyakamat, és mohón az ajkamra vetette magát. Beleharaptam az alsó ajkába, mire felszisszent.
- Ezt már szeretem – morogta lelkesen. Nyelveink buja táncot jártak a szánkban, a levegő kifogyott a tüdőnkből, de egyikünk sem akarta megszakítani a csókot. Faltuk egymás száját, szenvedéllyel, úgy, mint eddig soha.
Rob lefektetett az ágyra, s elszakadva az ajkaimtól, végigcsókolta a testemet. Szájával beleharapott az egyik mellbimbómba, amit egy hangos sikollyal jutalmaztam. Félve nézett fel rám.
- Ez isteni volt, ne hagyd abba – lihegtem.
Kaján vigyorral tért vissza a kebleimhez, csakhogy most a másikkal játszadozott el.
Száját egyszer csak a keze váltotta fel, s ajkával egészen máshol kényeztetett. Nyelve elképesztő gyorsasággal és precizitással sodort a mindent elsöprő extázis felé. Túrtam a haját, szorítottam a lepedőt, sikítottam, ahogy csak a torkomon kifért.
Addig bírtam tartani magam, míg meg nem éreztem Rob egyik ujját is magamban, amint eszméletlen tempóba várja a „halálomat”. A szemeimet leszorítottam, a hátam ívbe feszült, és Rob nevét kiáltva kitört belőlem az első orgazmusom.
Lihegve próbáltam visszanyerni a lélekjelenlétemet. Rob huncut mosollyal az arcán támaszkodott meg fölöttem.
- Imádom…nézni…mikor…így…vonaglasz…alattam – a nyakam csókolgatása közben mondta mindezt, a pimasz.
- Én pedig azért vagyok oda, mikor arra kérsz, hogy hagyjam abba – válaszoltam. Kérdőn nézett rám.
- Megmutatom – súgtam a fülébe, majd meg is haraptam a fülcimpáját. Elég is volt ez a kis művelet ahhoz, hogy kizökkenjen egy pillanatra.
Kapva kaptam az alkalmon, és a hátára fordítottam. Ráültem a csípőjére, és mosolyogtam az elkínzott arcán.
- Na, már nem is érzed annyira nyeregben magadat, mi?
Megragadta a csípőmet, én pedig lehajoltam hozzá, és gyengéd csókot nyomtam enyhén szétnyílt ajkaira. Elszakadva az ajkától, számat a kulcscsontjára helyeztem, és onnan húztam végig a nyelvemet egészen a köldökéig.
A kezemmel végigsimítottam rajta, mire felhördült. Felbátorodtam, és egyszerre a kezemmel és a számmal is kényezettem őt. Az arca folyamatos rándulásban volt, alig bírta tartani magát.
- Ó, istenem – fejét a párnába vetette, ujjai elfehéredni látszottak annyira szorította ő is a lepedőt.
- Engedd el magad – biztattam.
Kezeim gyorsabb tempóra váltottak, a számmal pedig szinte teljesen eltüntettem őt magamban.
Morgásai egyre sűrűsödtek, ami előjele volt a hamarosan sorra kerülő kitörésének. Még párszor végigsimítottam rajta, mikor megéreztem a számban férfiassága nedveit.
- Ez eszméletlen volt édes – próbált újra normálisan lélegezni, de még el-elakadozott a levegővétel közben.
Visszaültem a csípőjére, ő pedig felült, így a szánk egy magasságban volt. Megpusziltam a homlokát, ő pedig a melleimet markolászta.
Megfogtam az arcát, s mélyen a szemébe néztem. Olyan áhítattal figyelt engem, hogy azt hittem, menten elbőgöm magam. Memorizáltam az arca összes kis részletét.
Lassan közelítettem a szája felé, de még mielőtt megcsókoltam volna benedvesítettem az alsó és a felső ajkamat is, csak aztán engedtem bebocsátást a nyelvének a számba. Beletúrtam a hajába, míg ő a fenekemet markolászta. Ziháltunk ismét, és megéreztem a gerjedelmét, amint nekifeszül a fenekemnek.
- Érezni akarlak magamban, Rob – motyogtam zavartan.
- Én is ezt akarom – fúrt a tekintetét újfent az enyémbe.
Megemelt a fenekemnél fogva, majd szép lassan magára húzott. Együtt lélegeztünk fel a kellemes érzésre.
Rob vállaiba kapaszkodtam, s úgy kezdtem el rajta mozogni. Először lassan, majd fokozatosan gyorsultam. Megharaptam a vállát is, de ő a fejét a nyakhajlatomba temetve tűrte a kínzásomat.
Hirtelen leszorított magára.
Kétségbeestem, hogy talán rosszul csináltam valamit, de miután magához szorítva lehelyezett az ágyra, megnyugodtam.
A lábaimat jobban széttártam, hogy így is jobban belémhatolhasson.
- Robh… - nyögtem a nevét áhítattal.
- Kristen… - mondta ki ő is a nevemet szerelmesen.
A lökései egyre gyorsabbak lettek, én pedig már vágytól égve vártam, mikor gyulladok fel Robbal együtt.
Egy utolsó, gyors, kimért mozdulat után mindketten remegve élveztünk el. Nem volt annál felemelőbb érzés, mint mikor Rob belémtemetkezve adja át magát a szenvedélynek.
A nyakamba lihegett, én pedig szüntelenül simogattam nedves hátát.

- Ez….őrületes volt – mondta, miután legördült rólam. Mindketten megsemmisülve feküdtünk a hátunkon, és a plafont bámultuk.
- Pont olyan volt, ahogyan elképzeltem – könyököltem fel, hogy jobban lássam kimerült arcát.
- De remélem nem ez volt az utolsó együttlétünk – nézett rám aggódva. Most erre mit mondjak? Megráztam a fejem, mert a hangom biztosan elárult volna.
- Kris, elmondod, mi volt a baj?
- Semmiség – legyintettem. Fel akartam kelni, de Rob megfogta a karomat, nem engedett.
- Nekem nem úgy tűnt – magyarázta. Gyengéden, és biztatólag végigsimítottam az arcán.
- Pedig elhiheted, hogy kutyabajom – a hitelesség kedvéért megcsókoltam.
- Hm, hiszek neked. Egyelőre – szegezte rám az ujját felhívásképp. – A kutyáról jut eszembe. Macit el kéne vinnem sétálni.
Ki is ugrott az ágyból, és kezdte magára húzni a ruháit.
Megkövülten bámultam rá. Hogy lehet valakinek ennyire jó teste? Miért kívánom minden perccel egyre jobban? Utálom a testem, egy gaz áruló.
- Minden rendben? – kérdezte a cipője kötése közben.
- Aha – válaszoltam. - Veled mehetek?
- Inkább ne.
- Miért? – kíváncsiskodtam. Közben visszamásztam az ágyba. Rob odalépett hozzám, és gondosan rám húzta a takarót.
- Meglepetés – nyomott egy utolsó csókot a számra.
Nem tudtam tőle többet kérdezni, mert kiviharzott a szobából.
- Ja, és Kris… – nézett be az ajtó mögül.
- Hm?
- Szeretlek – dobott egy csókot a kezével. Ahhh, milyen imádnivaló!!
- Én is téged – válaszoltam, aztán jól befészkeltem magamat az ágyba.

Hogy fog nekem mindez hiányozni. Az érintései, a gondoskodása, a szerelmes szavai, ő maga.
De nem lehetek önző, főleg nem ilyen helyzetben. Claire is megmondta, hogy bármennyire is nehéz, el kell őt engednem.
El is fogom, de ez az utolsó éjszaka még járt nekünk.
Robert Pattinson….az első, és egyetlen férfi, akit valaha szerettem, és szeretni fogok!

Remélem most nem fog meghibásodni a blogspot, és nem tünteti el a hozzászólásaitokat!
A következő részben minden ki fog derülni:)